Min múlik a dolog?

Kovács Kitti | csütörtök, július 30, 2015 | | |

   Azt hiszem, már mindenki hallotta azt a mondást, miszerint: minden fejben dől el. Néhányotoknak talán minden egyes nap elmondják, hogy csak határozd elcsak el kell hinni. Ilyenkor mindig legyintünk, hogy „ááhhh, hagyjál már”, aztán boldogan (vagy boldogtalanul) éljük tovább az életünket.
De mi lenne, ha egyszer tényleg megfogadnánk a dolgot?
Persze, nem azt mondom, hogyha elhatározod, hogy „ohh, én rocksztár leszek!” (erről szólva, miért akar mindenki rocksztár lenni? Lehet, hogy csak tőlem áll távol a műfaj, és ezért nem jutnak el hozzám az információk, de köztudott, hogy a TV-ből is a popsztárok folynak. Szóval miért rock? Inkább javítsuk ki...) „ohh, én rockpopsztár leszek!”, akkor bőven elég, ha a kanapén terpesztesz, és meghallgatod az összes popszámot, amit mostanában játszanak a rádióban.
Tehát, az csak az első lépés, hogy elhatározod magadban a dolgokat. Azt, hogy te ezt meg akarod csinálni, ezt el akarod érni. És ha tényleg akarod, akkor tenni is fogsz érte. :)
Ha például valami olyan célt tűzöl ki, hogy „én fogorvos akarok lenni” (itt bármilyen munkáról is legyen szó), mindenképpen fontos, hogy tegyél is érte. Fontos, hogy a munkád/hobbid során, amit végzel, valami végig motiváljon arra, hogy csináld tovább. Pontosan ezért, mielőtt még munkát keresnél, meg kell magadtól kérdezni, hogy „miért akarom én ezt csinálni?”. Én például megkérdeztem magamtól, hogy miért szeretnék az emberekkel, a pszichológiával, a lélekkel foglalkozni, és akkor megszületett bennem a válasz: azért, mert szeretnék segíteni az embereknek. Ha megvan a célban a mélyebb cél, hogy mit is akarunk ezzel elérni, akkor biztos, hogy végig tartani fogja bennünk a lelket, bármi történjék is. ;)



Nagyon fontos, hogy mit gondolsz magadról.
Ha úgy sétálsz végig az utcán, bárhol, mindenhol, hogy közben olyasmiket gondolsz, mint „ez a póló borzasztóan áll”, „olyan vastag a combom ebben a gatyában”, „borzasztóan áll a hajam”, „olyan ronda vagyok”, akkor ne lepődj meg, ha mások is ezt gondolják majd rólad. Főleg, ha hangot is adsz a negatív gondolataidnak! Azonban, ha úgy vonulsz végig, hogy „csodásan festek ma”, „mindig csodásan festek”, akkor mások is ilyen véleménnyel lesznek rólad. Vagy ha nem is, nem mernek majd hangot adni a nemtetszésüknek. Még akkor is, ha tudod, hogy nem így van, hogy nem sikerült olyan jól a sminked, a hajad, vagy csak nem áll annyira jól a ruha, mint tervezted; kit érdekel? A lényeg, hogy érezd magad mesésnek és gyönyörűnek, és mások is olyannak fognak látni.
Erre szokták azt mondogatni, hogy ha esélyed van arra, hogy szeress valakit, első sorban önmagadat szeresd.
Élő példát is tudok rá felhozni: az egyik évfolyam társam folyton azt mondogatta, hogy ő milyen ronda, és „blöá” (pontos idézés :) bírtam a csajt), és hiába mondogattuk neki, hogy „neeeem”, meg „hagy már abba”, ő attól még szentül hitte magáról, hogy (szépen fogalmazva) nem szép. Mindenki csodálatos, csak a saját módján. (Just The Way You Are) Őt például határozottan a belsője teszi csodálatossá. De miután több ezerszer hallottam tőle, hogy „én milyen ronda vagyok”, hiába gondoltam az ellenkezőjét, egyszerűen képtelen voltam rá úgy nézni, mint egy csodás, gyönyörű, szép lányra. Csupán amiatt, mert ő azt hangoztatta magáról, hogy nem szép.
Szóval, itt látni lehet annak a következményét, ha nem látod magadat szépnek → mások sem fognak szépnek látni.


De ugyanígy el lehet határozni azt is, hogy barátot szerzel magadnak, mint hogy idén elolvasod a kötelező olvasmányt (mindenki sumákol, amikor megkérdezik, hogy a harmadik részben valaki miért tett valamit), megtanulsz valami különleges nyelvet magadtól, idén elolvasol száz könyvet, sminkelni fogod magad, blogot nyitsz, YouTube csatornát csinálsz, könyvet írsz, vagy verseket, kitűnő leszel év végén, rendet tartasz a szobádban (khm...), hetente egyszer kitakarítasz a szobádban (KÖHÖM...), minden reggel te eteted meg a háziállatodat, és nem valaki más, tulajdonképpen mindegy, hogy mi a cél, még az is lehet, hogy minden hétvégén kimozdulsz valahova, a lényeg, hogy legyen elég motiváltságod.

Szóval, legyél motivált! Tedd meg! Még ma! Mikor máskor?

2 megjegyzés:

  1. Nagyon köszönöm ezt a cikket, (és az egész blogot) nagyon inspiráló! Már várom a következő posztot nagyon :) Tényleg nagyon motiválóak!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a bíztatást, hihetetlen öröm, hogy tényleg így gondolod! :) Nem kell sokáig várnod... ;)

      Törlés